Kelet-Európai építőipari körkép

2008.03.26

Ablakpiac: Kelet-Európa 2008-ban megelőzi a Nyugatot

A kelet-európai országok gazdasági növekedése évek óta megelőzi Nyugat-Európát, és hasonló folyamatok figyelhetők meg az építési szektorban is. A sok kihívás ellenére ezek az országok stabil növekedési pályán vannak. A kelet-európai ablakpiac 47,5 millió eladott nyílászáróval 6,9 milliárd euró forgalmat ért el 2006-ban az Interconnection Consulting tanulmánya szerint. Az is nyilvánvaló, hogy az elkövetkező években a piac méretének megsokszorosodására lehet számítani.

Fellendülőben az építőipar

A kelet-európai országokban kedvező az építőipar piaci helyzete. Magyarország kivételével a térség országaiban erős növekedést zajlik szektorban. Lengyelországban és Szlovákiában az új lakások iránti kereslet növekvő és egyelőre kielégíthetetlen. A kiadott építési engedélyek száma is növekvő tendenciát mutat. Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában virágzik az építőipar, és ebben nem várható változás az elkövetkező három évben. Minden piacra elmondható, hogy a lakossági építkezés motorjait a növekvő jövedelmek és a jelzáloghitelek alacsony kamatszintje jelentik. Kelet-Európa még mindig csábító a külföldi befektetők számára, ami a legtöbb országban serkentőleg hat a nem lakossági építkezésekre is. Ezenkívül az elmúlt időszak enyhe tele is jótékony hatással volt a térség építőiparára.

Az építési engedélyekhez kapcsolódó bürokratikus nehézségek, a kvalifikált munkaerő hiánya (pl. Lengyelországban és Romániában), az építési költségek a növekvő bérek és anyagárak miatti meredek emelkedése és – egyes országokban – a növekvő fogyasztási adó viszont némileg visszafogják a növekedést .

Az ablakpiac követi a trendet

Kelet-Európában (a vizsgált országok: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Horvátország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Ukrajna és Magyarország) 2006-ban 47,5 millió ablakot értékesítettek, összesen 6,9 milliárd euró értékben. Összességében nézve a piacot ez 26,9% mennyiségi növekedést jelent. Ezt természetesen nagymértékben meghatározza a szárnyaló orosz és ukrán piac, amelyek jelenleg 30% feletti növekedést mutatnak évente. A fejlettebb közép-kelet-európai országokban a növekedés „mindössze” 9,3%, Magyarország kivételével, ahol jelentős csökkenés figyelhető meg. A balti országokban, ahol 2000-ben estek a mutatók, újra több mint 20%-os évenkénti növekedés jellemző. A Balkánon (+ 15,3 %) a növekedés várhatóan 2007-2008 környékén éri el a csúcsot.

A kelet-európai növekedés forrásai még egyáltalán nincsenek kimerülve. Továbbra is kevés a lakás, családi ház és modern irodahely, a középületek felújításra szorulnak, a lakóépületek pedig új, energiatakarékosabb ablakokat igényelnek. A következő 4 évben a növekedés 10 és 35% között lesz, régiótól függően. 2010-re évi 130 millió eladott nyílászáróval a piac csaknem megháromszorozódik, a forgalom pedig meghaladja a 20 milliárd eurót. Oroszországra és Ukrajnára lesz jellemző a legmagasabb növekedési ráta: évi 34, illetve 30%. Az említett két ország jelenti 2010-re a kelet-európai piac 77%-át.

Változó fogyasztói preferenciák

A növekvő jövedelmek hatására a fogyasztói elvárások is változnak. Az elmúlt években az ár volt a vásárlói döntések elsődleges szempontja. Ezért a jó ár/érték aránnyal rendelkező PVC ablak lett a sláger, az öreg fa ablakok olcsó helyettesítésének eszközeként. A PVC ablakok mennyiségben 70,1%-os részesedést mondhattak magukénak 2006-ban. Bár ez az arány nem minden országban ilyen magas, általánosságban elmondható, hogy legalább minden második ablak műanyagból készült.

Most más tényezők, mint a minőség, szigetelőképesség, környezetvédelem és dizájn is rákerültek a mérlegre. A preferenciák elmozdultak a fa-, illetve fa-alu ablakok irányába, amelyek mind ökológiailag, mind esztétikailag jobban elfogadottak. Ennek megfelelően az eladási mutatóik is növekednek. A legtöbb országban azonban ez az affinitás nem képes változtatni a piaci részesedés-vesztésen, mert a fa-, illetve fa-alu ablakok ára kétszer, háromszor magasabb a műanyag ablakok áránál. Csak a Baltikumban - ahol amúgy is a legmagasabb a fa-alu ablakok aránya – zsugorodik a PVC részesedése, és ezzel párhuzamosan teret nyernek a fa-alu ablakok. A gyorsan növekvő országokban, mint Oroszország, Ukrajna, Románia és Bulgária a műanyag-részesedése továbbra is gyorsan nő, annak ellenére, hogy a jó minőségű fa rendszerek is elérhetővé váltak, és nagyra becsülik a fa-alu rendszereket is. „A vásárlói elvárások jelenleg a műanyag szegmensen belül változnak: a török profilrendszerek helyett nyugat-európai rendszerek tefa-alu ablakok rjednek és a 3 kamrás profilokat felváltják az 5 kamrás profilok”. Alumíniumot elsősorban a nem lakossági építkezéseken használnak, bár nagy különbségek figyelhetők meg észak-dél megoszlásban: magas részesedés (31%) a Balkánon, alacsony (7,7%) Oroszországban és Ukrajnában.

Fényes kilátások

A jövőben tovább erősödik Kelet-Európában a környezettudatosság és ezzel párhuzamosan nő a fa-, illetve iránti igény. Az eladott mennyiségek nőnek, de – a Baltikum kivételével – ezen anyagok piaci részesedése csökken. A műanyag megtartja piacvezető szerepét az elkövetkező 5 évben. A piaci koncentráció hangsúlyosan nő. A kis gyártók kivonulnak a piacról, míg a közepes- és nagyvállalkozások megszilárdítják pozícióikat hazájukban és külföldön. Ezzel párhuzamosan a nyugati márkák tovább hódítanak a keleti piacokon.

Forrás:

www.sprektumkiado.hu

www.lakasfelujitások.hu

1. kép

2. kép